2011. április 28., csütörtök

Mi lesz a köztársaság után?

Harminchét éves vagyok. Életem nagyobb részét a Harmadik Magyar Köztársaságban éltem le. Sok problémával küzdő, de szerethető országban, ahol mindannyian büszkék lehetnénk az elmúlt 20 év eredményeire. Sose hittem volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladatom, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytassak küzdelmet. Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért.

Április 18-án új "alaptörvényt" fogadott el a kétharmados többség. A Fidesz nem mondta meg a választási kampányban, hogy alkotmányozni akar, azt végképp nem mondta, hogyan akar. Nem kérdezte meg a választókat, szeretnének-e új alkotmányt és nem akarja megkérdezni őket arról, akarják-e ezt az alkotmányt. Nem csoda, hiszen ma már többen vannak, akik nem értenek egyet a Fidesz politikájával és azt mondják, rossz irányba megy az ország. Ezért is volt fontos Orbán Viktor számára, hogy hatalmának kiterjesztését a lehető leggyorsabban alkotmányerőre emelje. Különösen abban a helyzetben fontosak ezek az új alkotmányos szabályok a miniszterelnök számára, amikor olyan intézkedések sorát hozza, amelyek szinte minden egyes társadalmi csoportot megsértenek, és amelyek jelentős része ellen az eddigi demokratikus alkotmány alapján joggal lehetne kifogást emelni. Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk. Ehhez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását. Nem üzengetésre, hanem párbeszédre, nem kizárásra, hanem együttműködésre, nem önjelölt vezetőkre, hanem partnerekre van szükség. Össze kell fognunk, hogy megváltoztassuk az Orbán Viktor által képviselt politikát, amelynek legfőbb jellemzői az antidemokratikus hatalomgyakorlás, a felső tízezer érdekképviselete, a múltba fordulás, az ország elszigetelése és a jogállam semmibevétele. Biztos vagyok abban, hogy a józanság győzedelmeskedik, a demokratikus erők összefognak majd, és újra az európai politikai kultúrába illeszkedő, demokratikus kormányunk lesz. Ez nem könnyű út, de közös akarattal és összefogással – járható út. Orbán Viktor menesztése azonban csak a kezdet. A legnehezebb kérdés: mi következik majd utána? Tovább harcolunk? Azt ígérjük majd a választóinknak, hogy a képzeletbeli kardunkat nem tesszük le, hanem képletesen tovább kaszaboljuk az ellenfelet, ahogyan azt a Fidesz teszi most mindenkivel, aki nincs vele? Nincsenek illúzióim: láthattuk, milyen ellenzék a Fidesz. Ám most azt is láthatjuk, hogyan viselkedik a teljes hatalom birtokában, milyen az, amikor elkábítja a hatalmi mámor. Biztos vagyok abban, hogy a Fidesztől egyre többen el fognak fordulni a következő években. Éppen ezért nekünk nem ellen-Fideszt kell szerveznünk, hanem olyan demokratikus ellenzéket, amely a Fidesz legyőzése után békét és normális életet kínál az embereknek. Mert "az országnak béke kell" - ahogy Bródy János szövege is szól az István, a király című legendás rockoperában. Nekünk a küzdelem korszaka mellett erre a békére is fel kell készülnünk. A Köztársaság békéjére.

Mesterházy Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése